|
|
|
|
|
| Oldal: 1 |
| Adós | Az a természetes személy, aki jogosult a bank szolgáltatásának igénybevételére, akinek a bank a kölcsönszerződés alapján meghatározott pénzösszeget bocsát rendelkezésre. A hiteligénylő a kölcsönszerződés megkötése után adóssá válik. |
| | |
| Adóstárs | Az a természetes személy, aki a kölcsön és járulékai visszafizetéséért egyetemlegesen felelős az adóssal. A bank a hitelezés feltételéül előírhatja adóstársként különösen házastárs (élettárs), valamint a fedezetül lekötött ingatlan tulajdonosainak bevonását. Az adós kötelezettségei ugyanolyan mértékben terhelik az adóstársat. |
| | |
| Albetétesítés | Társasházi lakások telekkönyvi nyilvántartására vonatkozó kifejezés. Az a földhivatali eljárás, melynek során az egyes társasházi lakások a társasház törzsszámához igazodó sorszám szerinti "alszámot" kapnak. Az albetét szám az egyes társasházi lakások egyedi helyrajzi száma, mely alapján a lakás egyedileg beazonosítható. A földhivatal az albetétesítést kérelemre, jogerős használatba vételi engedély alapján kezdi meg. Azonban az albetét földhivatali megnyitása nem feltétlenül jár együtt a vevő adott lakásra vonatkozó tulajdonjog bejegyzésével. |
| | |
| BAR | A központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) /korábbi nevén: Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR)/ olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja, hogy támogassa a pénzügyi intézmények üzleti tevékenységét, hitelezési és ügyfél-minősítési munkáját, csökkentse a hitelnyújtás kockázatát. A KHR nyilvántartásában minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaság bekerülhet, ha hitelviszony alanyává válik hitelkérőként, illetve a hitel felvevőjeként. Az a személy kerülhet fel a listára, aki legalább a minimálbért kitevő összeg megfizetésével folyamatosan, több mint 90 napon át késlekedik. A jövőben évente egyszer minden adós ingyenesen tájékoztatást kérhet arról, hogy milyen adatai szerepelnek a listán. |
| | |
| Belterület | Belterületek általában a lakóterületek, az ipartelepek, az üdülőtelepek, továbbá mindazok a területek, amelyeket az illetékes hatóság belterületnek kijelölt. A belterület határvonalát a helyi önkormányzat határozattal állapítja meg. |
| | |
| Birtokba adás | Ingatlanvásárlás esetén, a teljes vételár kiegyenlítésének időpontjában kerül sor az ingatlan birtokba adására. Érdemes figyelni arra, hogy az eladónak ne legyen közüzemi díj, illetve társasházaknál közös költség elmaradása. Jegyzőkönyvet lehet készíteni a mérőórák állásáról is. Az ingatlanból, az eladónak ki kell jelentkeznie az önkormányzatnál, ott senki más sem maradhat bejelentve. |
| | |
| Biztosíték | Az adós kölcsönszerződésből eredő kötelezettségei teljesítésének biztosítására nyújtott, egyedi ügyfélszerződésben és annak mellékletét képező biztosítéki szerződésben felsorolt biztosítékokat jelenti. |
| | |
| Bruttó alapterület | Az épület külső falai által határolt alapterület. |
| | |
| Deviza kockázat | Devizában (pl.: CHF, EURO) felvett hiteleknél, az Idegen deviza, és a forint átváltási aránya (árfolyam), a napi piaci mozgások hatására változhat, ezért egy esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozás/emelkedés többletköltséget okozhat. Fordított esetben, ha a forinttal szemben esik az árfolyam, úgy csökken a finanszírozás Ft "ellenértéke": vagyis a tőkeösszeg és kamatai visszafizetését szolgáló törlesztő részleteket fedező deviza megvásárlása kevesebbe kerül önnek, ahhoz kevesebb Ft szükséges. |
| | |
| Devizabelföldi | Az a természetes személy, aki rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolvánnyal (személyi igazolvánnyal). |
| | |
| Devizakülföldi | Az a természetes személy, aki nem rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolvánnyal, és azzal nem is rendelkezhet. |
| | |
| Dologi adós | Az a személy, aki a hitel-visszafizetés biztosítékaként a tulajdonát képező ingatlant felajánlja. Az ingatlanra jelzálogjog kerül bejegyezve. Jelentése megegyezik a zálogkötelezett jelentésével. |
| | |
| Egyéb teher | Nem pénzintézeti jelzálogteher, hanem egyéb olyan tartozás, amit a tulajdini lapra felvezetnek: pl.: munkáltatói hitel, önkormányzati hitel, más tartozások. |
| | |
| Elidegenítési és terhelési tilalom | Ilyen tilalom esetén a tulajdonjog másra nem ruházható át és az ingatlan nem adható biztosítékul sem (pl. jelzálog tárgyaként). Alapulhat jogszabályon, bírósági határozaton és szerződésen is. A tilalom jogosultjának hozzájárulásával azonban utólag köthető, pl. adásvételi szerződés. |
| | |
| Előleg | A foglalóval ellentétben az előleg nem szerződést biztosító kötelezettség, hanem előre fizetés. Egy vételár-részlet. A szerződés meghiúsulása esetén az előleg teljes összege visszajár. |
| | |
| Előtörlesztés | Nagyobb összegű, a hitel tőkerészét részben, vagy egészében csökkentő befizetés (minimum értékét a bank határozza meg, de általában 4 havi törlesztőrészletnek megfelelő összeg, az előtörlesztési szándékot a bank felé írásban jelezni kell) így az adott futamidő megtartása mellett csökkenteni lehet a havi törlesztőrészletek nagyságát, illetve a teljes összeg visszafizetésével megszüntethető a hitelszerződés. |
| | |
| Elővásárlási jog | Amennyiben az elővásárlási joggal terhelt ingatlant a lakás tulajdonosa el kívánja adni, az eladás előtt meg kell kérdeznie az elővásárlási jog jogosultját, hogy a leendő vevővel kötendő szerződés feltételei szerint (pl. ár, stb.) meg kívánja-e vásárolni a lakást. Amennyiben a jogosult elővásárlási jogával él, az adásvételi szerződést az eladó nem a vevővel, hanem a jogosulttal köti meg ugyanolyan feltételekkel. Amennyiben az elővásárlásra jogosult nem él ezzel a jogával vagy 8-15 napon belül nem nyilatkozik az ajánlatról, az eladó köteles olyan feltételekkel megkötni a szerződést a vevővel, mint amilyen feltételeket a jogosulttal közölt. Az elővásárlási jog adásvételi szerződésbe foglalt kikötésen vagy jogszabályon alapul. Jogszabályon alapul, pl. olyan eset, ha a föld és a rajta lévő épület tulajdonosai különböző személyek: ebben az esetben a föld tulajdonosát az épületre, az épület tulajdonosát a földre illeti meg elővásárlási jog. |
| | |
| Első ranghelyű zálogjog | Az ingatlan-nyilvántartásban az iratok (banki kölcsön- és jelzálog-szerződés) földhivatalba való benyújtásának sorrendjében kerülnek bejegyzésre. Ez a sorrend (ranghely) azért fontos, mert e rangsornak megfelelően jutnak a zálogjogosultak az ingatlan értékesítését követően a pénzükhöz, ha az adós nem fizeti meg a tartozását. Ez az oka annak, hogy a bankok többnyire tehermentes (amin nincs zálogjog bejegyezve) ingatlant fogadnak csak el az általuk nyújtott hitelek fedezetéül. |
| | |
| Eltartottak | Eltartottnak minősülnek: az igénylő vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke, legalább egy éve gyámsága alá tartozó gyermeke, ha 16. életévét még nem töltötte be, ha a 16. életévét betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. évét még nem érte el; a 16. évét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékosság miatt munkaképességét min. 67 %-ban elvesztette, és ezen állapot legalább egy éve tart, és előreláthatóan egy éven belül nem szűnik meg. |
| | |
| Értékbecslés | Az ügyfelek által biztosítékul felajánlott (jelzálogjoggal terhelendő) ingatlanra vonatkozó szakvélemény, mely az adott ingatlan forgalmi értékét állapítja meg. Bank az általa elfogadott értékbecslők ingatlan értékelését fogadja el a hitelbírálathoz. |
| | |
| Félkomfortos lakás | Félkomfortosnak minősül az a lakás, amely 12 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel, vagy lakáson belüli WC-vel, alapvető közművesítéssel (víz, villany) és egyedi fűtéssel rendelkezik. |
| | |
| Foglaló | A foglaló a szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely a szerződés teljesítését szolgálja azzal, hogy a szerződést megszegő felet valamilyen anyagi hátránnyal sújtja, tehát visszatart a szerződésszegéstől. |
| | |
| Forgalmi érték | Az adott ingatlan tényleges, a lakáspiaci helyzetnek megfelelő vételára. |
| | |
| Futamidő | Az a szerződésben rögzített időtartam, amely alatt az ügyfélnek a kölcsönt vissza kell fizetnie, és amely időszakban az adós a folyósított kölcsönösszeg után kamatot fizet. A futamidő kezdőnapja a kölcsön folyósításának napja, e nap egyben az első kamatperiódus és az első ügyleti év kezdő napja. A futamidő utolsó napja a lejárat napja. Rövid lejáratú hitelek, az éven belüli, középlejáratú az 1-5 év közötti, míg hosszú lejáratú az 5 évnél hosszabb futamidejű hitelek. |
| | |
| Gyermek | Gyermek, aki a 16. életévét még nem töltötte be. Ha a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. évét még nem érte el. Ha a 16. évét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékosság miatt munkaképességét min. 67 %-ban elvesztette, és ezen állapot legalább egy éve tart, és előreláthatóan egy éven belül nem szűnik meg. |
| | |
| Használatbavételi engedély | Az építésügyi hatóság által kiadott engedély, mely tanúsítja, hogy az adott építmény az építési és egyéb engedélyezési terveknek megfelel, a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. Használatbavételi engedély hiányában az építményt használni nem szabad. |
| | |
| Használati megosztás | Ha egy helyrajzi szám alatt több ingatlan szerepel a földhivatali ingatlan nyilvántartásban, abban az esetben ügyvéddel kell készíttetni használati megosztást, és így a bank csak a hitelre felkínált ingatlant, vagy ingatlan részt fogja jelzáloggal terhelni. Más esetben a bank bevonja az összes tulajdonost. |
| | |
| Haszonélvezeti jog | Jogosultja, valamely más személy tulajdonában levő ingatlant rendeltetésének megfelelően birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja. Leggyakoribb fajtája az özvegyi jog, amelynek esetén a túlélő házastárs jut haszonélvezethez, valamint az az eset, amikor családtagok úgy ajándékoznak egymásnak ingatlant, hogy az ajándékozó a saját részére haszonélvezetet biztosít az ingatlanon. Hitel esetén a jog tulajdonosait be kell vonni a hitelbe, mint dolgi adóst, egyébként csak, ha lemondanak, akkor járul a hitelhez a bank. |
| | |
| Házastársi vagyonközösség | A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házasság ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. (házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, személyes használatra szolgáló és szokásos mennyiségű vagyontárgy) Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válik. Közjegyző előtt nyilatkozhatnak a házastársak, hogy a hitelbe vont ingatlanra nem vonatkozik a vagyonközösség, ha csak az egyikük a tulajdonos, ebben az esetben a bank nem vonja be a házastársat adóstársként. |
| | |
| Hitelbírálat | Összetett banki kockázatelemzési munkafolyamat, mely a konkrét hiteligénylés kapcsán állapítja meg a bank által folyósítható hitel nagyságát. A bank saját hitelbírálati szabályzata alapján többek között vizsgálja az igénylő vagyoni - jövedelmi viszonyait, fizetési fegyelmét, a kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét. |
| | |
| Hitelbiztosítéki érték | A 25/1997. (VIII.1.) PM rendeletnek megfelelően a hitelbiztosítéki érték valamely ingatlannak az óvatos becslés (értékbecslő által meghatározott érték, a forgalmi értéknél általában 15-20%-al alacsonyabb) alapján meghatározott értéke. Megállapítása során figyelembe kell venni a bank által folyósított kölcsönök hosszú lejáratából származó sajátos kockázatokat, valamint az ingatlannak csak azon tulajdonságait és hozamait, amelyek várhatóan a jövőben bármely tulajdonost megilletnek. |
| | |
| Hozzátartozó | Hozzátartozónak minősül (de nem közeli hozzátartozónak) a jegyes, az élettárs, a házastárs egyenes ágú rokona és testvére, az egyenes ágú rokon házastársa, valamint a testvér házastársa is. |
| | |
| Illeték | A vásárolt ingatlan után 4 millió Ft -ig 2%, az a feletti részre, pedig 6% az illeték. Abban az esetben, ha az eladott ingatlan értéke nagyobb volt, mint a vásárolt ingatlan értéke, a különbség után kell az előző százalék szerint megfizetni az illetéket. Új építésű ingatlan esetén 15M Ft-ig nincs illeték, felette 6%. |
| | |
| Jelzálog | A jelzálogjog célja annak biztosítása, hogy a hitelező által nyújtott kölcsönt, és ezeknek járulékait visszakapja. A tartozás nemfizetése esetén a jelzálogjoggal terhelt ingatlan a meghatározott szabályok szerint eladható, és a vételár a tartozás rendezésére fordítható. Az elzálogosított ingatlan a tulajdonos birtokában marad, a jelzálogjog fennállása alatt rendeltetésszerűen használhatja, de gondoskodnia kell értékének megőrzéséről. |
| | |
| Jelzáloglevél | A jelzáloglevél olyan hosszú lejáratú (leginkább az államkötvényhez hasonlítható) értékpapír, amelyet 6, 8, 10 évre vagy még többre vásárolnak meg a befektetők, s a biztonságát a hitelek mögött lévő, fedezetként lekötött ingatlanok jelentik. |
| | |
| Kamat | Az adós által az igénybe vett kölcsön használatáért a kölcsönnyújtónak fizetendő, rendszerint időarányosan térítendő pénzösszeg. A kölcsönadott pénz ára. A kamat az egyedi Kölcsönszerződésben meghatározott, éves százalékban kifejezett ügyleti kamatláb alkalmazásával kerül kiszámításra. |
| | |
| Kamatperiódus | A kölcsön ügyleti kamatára vonatkozó azon időszak, amely alatt a megállapított ügyleti kamat mértéke állandó, a kölcsönszerződés szerint nem változhat. A jelzáloghitelek esetében a kamatperiódus hossza egy, vagy öt év lehet, amelyek közül az ügyfél a hitelbírálatot megelőzően választhat. A hitel teljes futamideje alatt azonban a választott kamatperiódus nem változtatható meg. A bank a hirdetményében határozza meg és teszi közzé az ügyfelek által választható kamatperiódusokat. |
| | |
| Kamattámogatás | Olyan támogatási forma, melyet az állam a lakáskölcsönök kamatainak megfizetéséhez nyújt, így az ügyfeleknek csak a támogatással csökkentett kamatokat kell megfizetniük. |
| | |
| Késedelmi kamat | A hitel késedelmes törlesztése esetén a bank által felszámított, a kölcsönszerződésben is rögzített büntető kamat. |
| | |
| Készfizető kezes | Ha a bank kevésnek tartja a biztosítékul felajánlott ingatlant és a felvevő(k) hitelképességét, akkor rendszerint kezes bevonását is kérheti a hitelügyletbe. Kezes az, aki kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az adós nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. A bank csak készfizető kezességvállalást fogad el: ekkor a Kezes nem követelheti, hogy a bank a követelést először az adóstól vagy az adóstárstól hajtsa be. |
| | |
| Kezelési költség | A banki adminisztrációért felszámított költség. |
| | |
| Komfortos lakás | Komfortosnak minősül az a lakás, amely 12 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőszobával, lakáson belüli WC - vel, hideg-melegvíz ellátással, villanyellátással, szennyvízelvezetéssel, és egyedi fűtési móddal rendelkezik. |
| | |
| Kondíció | A termék igénybevételével járó feltételek. |
| | |
| Korszerűsítés | Korszerűsítésnek minősül a lakás komfortfokozatának növelése (víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, ill. belső hálózatának kiépítése). Fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 %-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségi igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni. A fenti kategóriákba nem tartozó munkálatokra korszerűsítési kölcsön nem nyújtható. |
| | |
| Kölcsönszerződés | Az adott szolgáltatás, kölcsönfajta (beleértve a bank által közvetített állami támogatást is) tárgyában a bank és az adós között létrejött teljes szerződéses dokumentációt jelenti, ezek: a bank Üzletszabályzata, az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF), egyes kölcsönfajtára vonatkozó ÁSZF, az egyedi ügyfélszerződés adott kölcsönfajtájára vonatkozó hirdetmény. |
| | |
| Közeli hozzátartozó | (a Ptk. 685. § b) pontja szerint) házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint testvér. A hitelügylet lebonyolítása során közeli hozzátartozónak tekintjük azokat az adóstársakat, akiknek a személyi igazolványuk vagy lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján állandó, vagy ideiglenes lakcímük (tartózkodási hely), vagy a vezetéknevük egyezik, vagy kérelmükben a közeli hozzátartozói kapcsolat fennállásáról nyilatkoztak, továbbá a közeli hozzátartozói kapcsolat, születési-, házassági anyakönyvi kivonattal is igazolható. |
| | |
| Közjegyzői díj | A hitel-, és jelzálog szerződés tartalmának, feltételeinek, és a hitel tartozás elismerésének közjegyző által készített okiratba foglalásáért kifizetett díj. |
| | |
| Közjegyzői okirat | Olyan a közjegyzőkről szóló törvényben rögzített alakiságokkal bíró közokirat, mely közhitelesen tanúsítja az okiratba foglalt tényeket, illetve, hogy azok a valóságnak megfelelnek. Az okirat a hitelezéssel összefüggésben lehet ún. egyoldalú kötelezettségvállaló (tartozáselismerő) nyilatkozat, amely az ügyfél közjegyző előtt tett kötelezettségvállalását rögzíti a kölcsönszerződés alapján. A kölcsönszerződés kerülhet közjegyzői okiratba foglalásra, ezt nevezzük kétoldalú közjegyzői okiratnak, ebben az esetben az ügyfél és a bank a közjegyző előtt írja alá a kölcsön nyújtás/visszafizetés feltételeiről szóló okiratot. |
| | |
| Lakásbővítés | A lakótér (lakásfunkcióval összefüggő, vízszintes és/vagy függőleges irányú) növelése érdekében építési engedéllyel végzett munka, amely legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez. Pl. toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emelet-ráépítés. A kölcsön céljának megítélésekor az építési hatóság engedélye az irányadó. Ha az engedély új lakás kialakítására vonatkozik, akkor a lakásépítési kölcsön szabályai az érvényesek. |
| | |
| Lakástulajdon | Lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. |
| | |
| Minimálbéres finanszírozás | Nincs hitelképesség vizsgálat, azaz az ügyfélnek nem az általános szabályok szerint kell a törlesztő képességét igazolnia, hanem jelen pont alapján elegendő legalább a mindenkori minimálbér mértékét igazolni. Az egyéb ügyfél-minősítési és fedezetértékelési szabályzatok által előírt vizsgálatokat el kell végezni. |
| | |
| Nettó összes alapterület | Az épület helyiségeinek, a burkolt falsíkoktól mért összes belső alapterülete. |
| | |
| Osztatlan közös tulajdon | Egy helyrajzi-számon nyilvántartott, de külön ingatlanok, általában ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonosai mások. Hitelfelvételnél használati megosztással érhető el (ügyvéd készíti el), hogy a több ingatlanból a bank csak az egyiket terhelje meg. |
| | |
| Önerő | Ingatlan vásárlásakor, a hitel és a vételár közötti érték az önerő. Törvény szerint a bank legfeljebb a hitelfedezeti érték 100%-ig nyújthat hitelt. |
| | |
| Összkomfortos lakás | Összkomfortos az a lakás, amely 12 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakószobával, konyhával, fürdőszobával és WC-vel, hideg-melegvíz (táv-, tömb-, vagy egyedi központi melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel), villanyellátással, szennyvízelvezetéssel, és központi fűtési móddal (táv-, egyedi központi, -kazán, -fali fűtőkészülék) rendelkezik. |
| | |
| Összközmű | Teljes közművesítettség (villany, víz, gáz, csatorna) amit a bank kér, ha fedezeti alapon adja a hitelt. Olyan esetben, ha a gáz csak az utcán van és nem a házban, a banki értékbecslő nem összközművesnek fogja megjelölni. Fedezeti alapú hitelezésnél "A" osztályú ingatlanokat fogadnak el általában, ez nem lehet vasúthoz, magasfeszültségű villamos távvezetékhez közel és összközművesnek kell lenniük. |
| | |
| Pótfedezet | Hitelfelvételekor több ingatlant is bevonhat a hitelbe (maximum 3 ingatlant), így a vásárolandó ingatlan teljesen hitelből finanszírozható, vagy növelhető a szabad-felhasználásra felvett hitel összege. |
| | |
| Szobák | Félszoba, ha a hasznos alapterülete 6-12 négyzetméter közé esik. Szoba, ha hasznos alapterülete nagyobb, mint 12 négyzetméter, de legfeljebb 30 négyzetméter. Ha 30 négyzetméternél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen nem haladja meg a 60 négyzetmétert, egy szobaként kell figyelembe venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, két szobaként kell figyelembe venni. |
| | |
| THM (Teljes Hiteldíj - Mutató) | A teljes hiteldíj mutató a különböző ajánlatok összehasonlítására, az Ügyfél megfelelő tájékoztatására szolgál, az ügylet tényleges terheit mutatja százalékos formában. A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az Ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban - a prolongálási költség, a késedelmi kamat, az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, a biztosítási és garanciadíjak, az átutalási díjak kivételével - fizetett összes költségekkel csökkentett hitelösszeggel. A THM számításnál az Ügyfél által a pénzügyi intézménynek fizetett költségeket, valamint a harmadik személynek fizetett költségek közül az Ügyfél által felajánlott fedezet értékbecslésének díját és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját kell figyelembe venni. A THM számításának képletét az erről szóló jogszabály (jelenleg a 41/1997.(III.5.) számú kormányrendelet) tartalmazza. |
| | |
| Tőketartozás | Az első törlesztésig a folyósított kölcsönösszeg, azt követően annak a megfizetett törlesztő részletek tőketartalmával csökkentett összege. |
| | |
| Törlesztő részlet | A felvett hitel után fizetendő kamat és tőketörlesztés együttes, meghatározott rendszerességgel és összegben az ügyfél által, a futamidő alatt fizetendő összeg. |
| | |
| Tulajdoni lap | A Földhivatal által nyilvántartott, kiadott tanúsítvány, mely adott ingatlanra vonatkozóan közhitelesen igazolja az ingatlan nyilvántartás által bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények fennállását, a bejegyzés, feljegyzés iránti eljárás megindulását, valamint az adott ingatlan földhivatal által nyilvántartott adatait. |
| | |
| Tulajdonjog fenntartása | Ingatlan vásárláskor az eladó, tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja (ezt az ingatlan tulajdoni lapján széljegyben bejegyzik, ez a bejegyzés a bank részére hitelesen tanúsítja az eladás tényét). A vételár teljes kiegyenlítésekor az eladó köteles (külön nyilatkozatban) a vevő tulajdonszerzéséhez hozzájárulni. |
| | |
| Türelmi idő | A hitel folyósításától számított azon időszak, amely alatt még nem kell a tőketartozás törlesztését megkezdeni, csak a kiszámított kamatot kell megfizetni. |
| | |
| Új lakás | A lakástulajdon, a használatbavételi engedély kiadását követő első megvásárlásig új lakásnak minősül. Ha a lakást a használatbavételi engedély kiadását követően az építésre jogosult vállalkozótól cégjegyzék, illetve vállalkozói igazolvány alapján a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó vásárolja meg, akkor második megvásárlásáig minősíthető új lakásnak. A bank a hitel igényt 90 napig tartja, és csak akkor fizeti ki a hitelt, ha a használatbavételi engedély, albetétesítés is megtörtént. |
| | |
| Ügyleti év (ügyfélév) | A futamidő kezdő napjától - illetve további ügyleti év esetén a kezdő nappal megegyező naptári naptól - számított egész naptári év. |
| | |
| Változó kamatozás | Változó kamatozású hitelek esetén a hitel futamideje alatt, a meghatározott kamatperiódusok végén a bank, a pénzpiaci, devizapiaci és jogszabályi feltételek változását követve, illetve ahhoz igazodva megváltoztathatja az ügyleti kamatlábat. |
| | |
| Végrehajtási jog | Az ingatlanokat terhelő követelések kielégítését biztosító jogi korlátozás arra az esetre, ha a követelés teljesítését hatósági úton kell végrehajtani. A tulajdoni lap III. részén levő bejegyzés felhívja a figyelmet arra, hogy a tulajdonjogra érvényes terhek rakódtak (bírósági végrehajtás, államigazgatási végrehajtás - adó és illetéktartozás kiegyenlítésére). |
| | |
| Zálogjog | Olyan jogosultság, amelynek alapján a jogosult - amennyiben követelését az adós a kötelezettség esedékességekor nem egyenlíti ki - a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgy értékesítésével kielégítés nyerhet. A zálogtárgyból való kielégítés általában bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. |
| | |
| Zálogjogosult | Akinek követelését a zálogjog biztosítja. Jelzáloghitelek esetén, a hitelt nyújtó bank tekinthető zálogjogosultnak. |
| | |
| Zálogkötelezett | Az a személy, aki a hitel-visszafizetés biztosítékaként, a tulajdonát képező ingatlant felajánlja biztosítékként. Az ingatlanra jelzálogjog lesz bejegyezve. Jelentése megegyezik a dologi adós jelentésével. |
| | |
|
|
Glossary V2.0 |